A titkosrendőrség lelkiismeretes ügynöke, Leo Demidov elveszíti beosztását, hatalmát és otthonát is, amikor nem hajlandó feleségét, mint árulót elítélni. Moszkvából vidékre száműzik őket, és Mikhail Nesterov tábornokkal összefogva egy sorozatgyilkos nyomába erednek. Leót az igazság felfedésében pszichopata riválisa, Vaszilij akadályozza, aki ragaszkodik ahhoz, hogy "A paradicsomban nincs bűnözés".
"Minden állat egyenlő, de vannak állatok, melyek egyenlőbbek." George Orwell klasszikusából 1954-ben Halász János és Joy Batchelor elképesztő rajzfilmet készített. A sztálini Szovjetúnió mesébe bújtatott kemény kritikája a könyv, és Halászéknak sikerült ezt animációba tökéletesen átültetni. Az Állatfarm világát ennél plasztikusabban nem is lehetett volna képernyőre/vászonra vinni. A rajzfilm adottságait maximálisan kihasználták Napóleon és társai megjelenítéséhez: a metamorfózis, ahogyan az igazi disznókból kommunista-disznók lesznek, beszarás!
1957. december 24. A zűrzavaros októberi események után az Államvédelmi Osztálynak meg kell győződnie arról, hogy ügynökei közül kiben bízhat meg a jövőben, ezért egytől-egyig próbára teszi azok lojalitását a rendszerhez. A szép karrier előtt álló tartótisztnek, Jung Andrásnak éppen a szenteste hozza el ezt a bizonyos vizsgát: nem is sejti, hogy a szemközti ház egyik ablakából többek között atyai tanítómestere, Markó Pál figyeli, és értékeli minden tettét, minden mondatát. Ha András ezt tudná, valószínűleg nem éppen ezen a napon találkozna konspirált lakásán az eddig szigorúan titkolt szerelmével, Évával, és körültekintőbben őrizné a rábízott ügynöklistát is. A névsornak azonban lába kél, András megtudja, hogy Éva egyáltalán nem az, akinek hitte, és lassan az is kiderül, hogy senki sem bízhat meg a másikban.
Sokak szerint az európai történelemben a XIX. század valahol Franciaországban kezdődött. 1789, szabadság, egyenlőség, testvériség. A polgári eszmerendszer hármasának gyakorlatba való átültetése a következő század feladatai közé is tartozott, így aztán jogosnak tekinthető George Orwell kérdésfeltevése: változott-e az emberi természet közel 210 év elteltével? Felnőttmesét láthatunk, amelynek főszereplői állatok, animációs technikával megjelenítve.
Wajda filmje a második világháború alatt történt katyni mészárlás történetét meséli el, amikor a szovjetek több mint tizenötezer elfogott lengyel tisztet és civilt, köztük Wajda édesapját, ölték meg egy erdőben. Az 1940-ben meggyilkolt emberek holttesteit rejtő tömegsírokat a német hadsereg fedezte fel 1943-ban. A történet túlmutat a fogva tartott, kétségbeesett, életben maradásukban az utolsó pillanatig reménykedő katonák sorsán, velük egyenrangú, sőt hangsúlyosabb helyett kapnak a filmben feleségeik, testvéreik, szüleik, akik öt évig semmit sem tudtak és semmilyen hírt nem kaptak szeretteikről.
Szása, a diáklány első pillantásra beleszeret a fiatal pilótába, Asztahovba. Kapcsolatuk kiteljesedését megakadályozza a háború, s el kell válniuk. Gyermekével a szíve alatt Szása tudja, szerelmük nem ért véget. Bár hamarosan a férfi halálhírét kapja a frontról, mégis hisz benne, hogy Asztahov él, és visszatér hozzá. A férfi sok szenvedés - sebesülés, fogság, kínzás, szökés - után valóban hazatér, de a sztálini paranoia miatt gyanússá válik, többé nem repülhet. Az életük válságba jut. A Ballada a katonáról rendezőjének, a nemrég elhunyt, kivételes tehetségű Grigorij Csuhrajnak filmtörténeti értékű, szép alkotása a film, melynek hatása ma is fogva tart bennünket.
1905-ben egy 19 éves lány Oroszországból irtózatos körülmények közepette érkezik meg a zürichi pszichiátriai kórházba. A lány a hisztéria különböző formáival és étkezési zavarokkal küzd. A fiatal orvos, Carl Gustav Jung a szárnyai alá veszi, és elsőként végzi el rajta tanára, Sigmund Freud pszichoanalitikai kísérletét. Sabina betegségét Carl Gustav Jung kezeli, beszélgetéseik és a terápia során szenvedélyes szerelemre lobbannak egymás iránt. Gyógyulását és kényszerű szakításukat követően a lány Oroszországba utazik, megkezdi pszichoanalitikusi praktizálását és vezetője lesz a White School nevű intézménynek, ahol sérült gyermekek gyógyítását tűzi ki célul. A film a szerelem és szenvedély sodrását, test és lélek lendületét tárja a nézők elé, mely hihetetlen magasságokba repít, és szörnyűséges mélységekbe taszít.
A sztálinista történethamisítás és a sematizmus hírhedt "mintafimje" az 1950-es és kasszasikere volt az egész szocialista táborban. Hősi eposz, melodramatikus keretben, a Nagy Honvédő Háborúról, mely a személyi kultuszt terjeszti, monumentálisan, a rendező - némafilmekből hozott drámai kifejezőerejével.
Fluke Kelso, a dissipated, middle-aged former Oxford historian, who is in Moscow to attend a conference on the newly opened Soviet archives, receives in his hotel a very unexpected visitor.
