Kulcsszó Totalitarian Regime

A szürke, bánatos királyságba születik Egérszegi Cincin, ahol mindenki csüggeteg és búskomor, még a napfény is elkerüli. A kisegér azonban kalandra éhes, izgalmakra vágyik, így nem csoda, hogy idővel állandó látogatója lett a királyi könyvtárnak. Szó szerint falta a lovagokról, sárkányokról és királykisasszonyokról szóló meséket. Amikor ez kitudódik, társai a sötét Patkányföldre száműzik. Itt találkozik Roscuróval, a patkánnyal, aki a fényről álmodozik. Amikor Borsószem hercegnőt elrabolják, Cincin ? oldalán Roscuróval ? bebizonyítja, hogy a legapróbb kisegérben is egy bátor lovag lakozik.

A jövőben uralkodó elnyomó rendszer számára a legnagyobb veszélyt a könyvekben rejlő ismeretanyag rejti. A rendet a Tűzőrség vigyázza, amely könyörtelenül üldözi és megsemmisíti a szabad gondolkodás jelképeit. Guy Montag a Tűzőrség tagjaként nap mint nap részt vesz a rituális könyvégetéseken. Találkozik azonban a fiatal tanárnővel, Clarisse-szal, aki az életfelfogásával teljesen megbabonázza őt. Hatására kinyílik előtte a világ. A felesége azonban feljelenti Montagot. Ray Bradbury kisregényéből.

Egy iráni kislány csak pislogott, amint a rendszerek jöttek-mentek, a történelem újraíródott, a rockzene bűnös szenvedély lett, szabadelvű szülei pedig a civilizált Nyugat-Európába küldték. Bécsben idegen volt, idegen is maradt, majd a visszatérést választotta, hogy aztán saját hazájában se találja a helyét. Végül mindezt lerajzolta - így született meg a Persepolis.

Otilia és Gabita szobatársak egy kollégiumban. Munkatársak az egyetemen. Egy romániai kisvárosban járunk, a kommunizmus utolsó éveiben. Otilia kivesz egy szobát egy olcsó szállodában. Délután egy bizonyos Bebe úrral van találkozójuk. Gabita terhes, az abortuszt tiltja a törvény, és még egyikük sem volt soha ilyen helyzetben.

Valahol a 21. században, a harmadik világháború után: a megtépázott emberiség élére egy gonosz csoport áll, az Atya vezetésével. Ő és emberei totálisan betiltanak mindennemű művészeti alkotást, sőt az érzelmek átélését is. Az agymosásra egy mindennap adagolt szert, a Proziumot vetik be. John Preston az érzelemmentesítést ellenőrző csapat, a Gramaton vezetője. A hű katona még saját felesége kivégzését is szenvtelenül végignézte, majd magára maradt két gyermekével. Egy napi gyógyszeradag kimaradása azonban rést üt emlékezetében és elnyomott érzelmi világában. Mary, az elfogott lázadó szavai is felkavarják. John megvívja csatáját saját lelkiismeretével és átáll a lázadókhoz. Tudja, hogy egyikükért sem fognak könnyeket ejteni.

A nem is olyan távoli jövőben totális diktatúra gyakorolja a hatalmat. A számítógépek uralta, személytelen, elidegenedett földalatti világban akaratuktól megfosztott emberek végzik gépies munkájukat. Az egyéneket csak számok és betűk jelzik, az érzelmeiket gyógyszerekkel nyomják el. A THX 1138-as dolgozónál azonban problémák akadnak, ráeszmél arra, hogy valójában emberi lény. Megismeri a szerelem érzését, ám a rendszer megbünteti ezért. A börtönben THX 1138 megismerkedik a lázongó programozóval és a renegát hologrammal. Együtt szöknek meg, hogy felfedezzenek egy új világot.

A film szerint Nyugat- Berlinben vagyunk, 1961-ben. MacNamara, a németországi Coca Cola leányvállalat elnöke mindent elkövet, hogy jó benyomást tegyen az atlantai főnökségre, mivel azt a pletykát hallotta, hogy Londonban megüresedik egy vezetői hely. Kapóra jön neki, hogy a Coca Cola nagyfőnök Mr. Hazeltine arra kéri, ügyeljen a lányára, Scarlettre, aki európai körutazásra indul. Scarlett azonban távolról sem olyan, amilyennek egy jól nevelt, fiatal amerikai lánynak lennie kellene. Önfejű, szeszélyes és senkire sem hallgat. Ahelyett, hogy városnézésre menne, mint a többi rendes turista, ő hajnalig kimarad és szórakozik. Ami még rosszabb, beleszeret Otto Pifflbe, egy elveit harcosan képviselő kelet-berlini kommunista fiatalemberbe. Sőt, nemcsak hogy beleszeret, feleségül is megy hozzá. Amikor MacNamara erről tudomást szerez, jobb ötlet híján börtönbe csukatja a fiút, ám ekkor robban a bomba: a nagyfőnök feleségével együtt Európába jön, hogy imádott kislányukat meglátogassák.

A jövőben járunk. A Föld lakossága egy nukleáris konfliktust követően három országra oszlik, melyek állandó harcban állnak egymással. A totalitárius Óceániát a mindent látó Nagy Testvér kormányozza, fővárosa pedig Londonban van. Az egyéniség bárminemű megnyilvánulását szigorúan üldöző állam egyik polgára, Winston Smith, az Archívumok részlegén dolgozik hivatalnokként. Titokban naplót vezet, melyben leírja titkos vágyait. Egy nap megismerkedik a vonzó Juliával, aki az Igazság részlegén dolgozik. Megbeszélnek egy randevút annak ellenére, hogy ez tiltott tevékenységnek számít. A szerelmesek végül úgy döntenek, megszöknek, de az elnyomó állami apparátus útjukat állja.

Spanyolország, 1973. A Franco-rezsim utolsó óráit az ETA mellett egy MIL nevű anarcho-szindikalista csoport is megkeseríti. A hatalom orra alá borsot törve bankokat rabolnak ki, hogy abból a munkásosztály harcát pénzeljék. Egy balul elsült akciójuk után a sebesült Salvador Puich Antichot börtönbe vetik és egy az ETA által elkövetett merénylet bűnbakjává teszik. Családja és ügyvédei versenyt futnak az idővel az igazságért, de a vesztét érző diktatúra mindenáron kirakatpert akar rendezni és a vád halálbüntetést kér az anarchista Salvadorra.

John Brennick (Christopher Lambert) az egyetlen, aki képes volt megszökni a diktatórikus kormányzat földalatti börtönébõl. Ezúttal azonban valóban lehetetlennek tűnik a szökés. Még ha kijátszaná a kamerák, az õrök és a szuperszámítógépek figyelmét, még ha hatástalanítani tudná a szervezetébe beültetett, fájdalmat okozó riasztót, még ha sikerülne szövetségesekre lelnie a nem éppen barátságos rabtársai között, akkor sem tudna hova menekülni. Ez a börtön ugyanis a Föld körül kering egy űrbázison. John Brennick azonban nem ismer lehetetlent.

A fesztiváldíjas alkotás Reinaldo Arenas kubai költő és író önéletrajzi regénye alapján készült. A vidéken nagy szegénységben, de szabadon felnőtt fiúnak hamar felfedezik kivételes tehetségét és a fővárosba küldik tanulni. Húsz éves korában első kötetével országos elismertségre tesz szert. Ám hatalmas keresztet cipel a hátán: Castro rezsimjében halálos bűnnek számított a homoszexualitás, amelyet a költő (és barátai) nyíltan vállaltak. A költő sok nehézség árán emigrált Amerikába, ám az ígéret földjére már csak meghalni érkezett gyógyíthatatlan betegsége miatt... Reinaldo Arenas (1943-1990) memoárjai alapján készült a film, a meleg kubai költő és regényíró eleinte Castro híve, majd életmódja és provokatív magatartása miatt Amerikába kénytelen szökni.

After the founding of the People's Republic of China in 1949, Mao Tsetung established a system of labor camps for systematic repression, known as Laogai, an abbreviation for "Reform Through Labor". In such camps, forced labor and physical and mental torture were used to bring about a so-called mental reform, re-education in the spirit of the Chinese Communist Party. Millions of Chinese were affected. Many were executed. In hundreds of camps, the Party took advantage of the prisoners' free labor to build the economy. Self-criticism and denunciation were often the only way to escape martyrdom. Successive waves of purges culminated in the Cultural Revolution, which saw massive human rights abuses, political assassinations, massacres, and exiles in remote parts of the country. Using unreleased archive footage, the documentary tells the story of the invention, development and improvement of China's totalitarian system of surveillance and repression up to the present day, never told before.