Kulcsszó Commune

Claude megkapja a behívóját, és a sorozásra New Yorkba utazik. Aztán meglát egy gyönyörű lányt lóháton, akibe talán beleszeretne, ha a legkisebb esélye is volna rá, hogy még egyszer találkozzanak. Új barátai erről egészen másképpen vélekednek. A hippiknek semmi sem lehetetlen: az ő életüket más törvények irányítják, kizárólag olyanok, melyeket saját maguk hoztak.

A négy rémes haver, Viago, Deacon, Vadislav és a nyolcezer éves Petyr próbálja megtalálni helyét a modern társadalmunkban, ami nem könnyű feladat, lévén vámpírok. Nap mint nap szembetalálják magukat a divat, a technika és az internet jelentette nehézségekkel. Petyr szemet vet a huszonéves Nickre, és az örök életet kínálja neki. Ám a többiek nincsenek elájulva a kezdő vérszívótól. Amikor Nick barátja, Stu veszélybe kerül, a vámpír megmutatja, hogy bár a szíve hideg és halott, nem jelenti azt, hogy nem érez semmit.

Az "idióták" fiatal emberek csoportja, akikben egy a közös: az idiotizmus. A főhadiszállásuk egy villa, ahol azzal töltik szabadidejüket, hogy felkutassák az idiotizmus rejtett, méltatlanul alábecsült értékeit. Tehetségüket folyamatosan tesztelik. Habzsolják az életet, idióta tetteik révén a társadalommal dacolnak. Semmi sem fogható a sikerhez, amikor valamelyikük túlszárnyalja önmagát. Karen véletlenül találkozik a csoport három tagjával és akaratlanul is részese lesz a játéknak...

Richard a világ legszabadabb embere, csupán három dologra van szüksége a túléléshez: nikotinra, videojátékokra és Vietnamban játszódó háborús filmekre. Egyébként szabad, mint a madár, a világot járja, és nem törődik semmivel.Egy lepusztult és elhagyott bangkoki szállodában öngyilkos lesz lepusztult és elhagyott szomszédja, és Richardra hagy egy térképet, mely egy titokzatos szigetre vezető utat mutat. A srác nem is akar ennél többet tudni, nekivág az útnak, megküzd a tengerrel és a hadsereggel, hogy végül rátaláljon valamire, ami csodálatos, elmesélhetetlen és megközelíthetetlen. Aztán fokozatosan kiderül, hogy a sziget mégsem hasonlít annyira a paradicsomhoz, mint azt első látásra gondolná az ember. A paradicsomnak például nem volt ennyi furcsa lakója. Ami pedig a megközelíthetetlenséget illeti: ha éppen menekülni kell egy szigetről, akkor nem előny, ha senki sem tudja, hol az a sziget…

1970-ben Londonban került sor a Miss World szépségversenyre, amelynek a híres amerikai komikus, Bob Hope volt a házigazdája. Akkoriban a Miss World volt a bolygó legnézettebb tévéműsora, több mint 100 millió nézővel. Azt állítva, hogy a szépségversenyek lealacsonyítják a nőket, az újonnan megalakult Női Felszabadító Mozgalom egyik napról a másikra közismertté vált azzal, hogy betört a színpadra és megzavarta a verseny élő közvetítését. Ezen túl az eredmény is felzúdulást váltott ki: nem a svéd kedvenc, hanem Miss Grenada nyert – az első fekete nő, akit megkoronáztak a Miss Worldön. A patriarchátus nyilvános leszereplésének ténye órák alatt eljutott a bolygó minden pontjára, és ezzel a nyugati szépségideál 180 fokos fordulatot vett.

Egy pár New Yorkban vesz lakást, azonban nem sokkal ezután a férfi elveszti a munkáját. Más lehetőség híján Giorgiába indulnak, hogy családjukkal éljenek, a szülői házban. Útközben kivesznek egy szobát, hogy megpihenjenek. Akaratul ellenére egy nudista kommuna kellős közepébe csöppennek.

1986-ot írunk. Jack és 16 éves lánya, Rose egy az Amerikai Egyesült Államok keleti partjainál lévő szigeten élnek egy valaha szép napokat látott volt hippi kolónia területén. Idilli életük azonban teljesen felborul miután Jackről kiderül, hogy halálos beteg. Aggódni kezd, hogy mihez kezd majd Rose, ha teljesen magára marad. Megoldásként odaköltözteti a házba az addig gondosan titkolt szeretőjét és annak két fiát. Rose védett kis világa darabjaira esik szét. Eddig apja minden figyelme az övé volt, amin most osztoznia kell. A kamaszkor megfogalmazhatatlan érzései dúlnak benne, és a féltékenység bosszúra sarkallja.

Hősünk egy Elvis nevű doki, aki a zombi apokalipszis közepette már elvesztette a családját: feleségét és kisfiát, így hát egyedül próbál meg túlélni és elkerülni a végzetes harapásokat. Nem sok túlélőt ismer, bár rádión keresztül beszélget egy nővel, aki egy kis sráccal együtt igyekszik átvészelni a járványt és a járvány okozta nehézségeket. Hőseink aztán nem sokára személyesen is találkoznak és úgy döntenek, hogy bérelnek egy hajót, amivel aztán egy közeli kis szigetre menekülnek, ami a hírek szerint zombi mentes. Persze a terv megvalósítása nem egyszerű, zombi támadások, meg nagy halálok is történnek, ám de végül ha megfogyatkozva is, de hőseink elérik a szigetet, amiről aztán kiderül, hogy többnyire átverés volt, mert hogy zombiból annyi van, mint csillagból az égen.

A film egy vidéki kisvárosban játszódik az 1968-as párizsi diáklázadás idején. A család fejének számító öreg hölgy halálára egybegyűlik a népes nagypolgári família. De halottukat nem tudják eltemetni, mert a sírásók sztrájkolnak. Így hát a halottas ágy mellett vitatkoznak az örökségről, tort ülnek a kertben, teljesítik a hétköznapi kötelességeket, s közben áldoznak az élet kellemességeinek is. De zavaró hírek érkeznek Párizsból: a veszedelmes "baloldaliak" fenyegetően közelednek. A család pánikszerűen elmenekül a közeli erdőbe...

Elisabeth megelégeli férje faragatlanságát és összecsomagol, fogja a gyerekeit és a fivéréhez, Göranhoz költözik. 1975-öt írunk. Elisabeth átlagos, kertvárosi háziasszony, Göran pedig egy kicsit más: kommunában él. Elisabeth ide érkezik meg a gyerekeivel - egy kaotikus házba, tele hosszú hajú hippikkel, akik a politikáról vitatkoznak, a szabad szerelem hívei, zöldséget termesztenek és rengeteg vörösbort isznak. E két külön világ találkozása olyan kalamajkába torkollik, amely mindannyiuk életét megváltoztatja.

A vizuális orgia kvintesszenciájának tekinthető, hogy a legtökéletesebb „80-as évek hatás” érdekében Cosmatos 35 milliméteres kamerával forgatta a filmet amitől a textúrák igen mélyek és a színek pedig élénkek, sőt némi szemcsésség is felfedezhető. Külön érdekesség, hogy nem használ CGI effekteket, minden amit látunk az valóság.

Egy Párizsban élő Michael Jackson imitátor megismerkedik egy Marilyn Monroe imitátorral, s találkozásukat követően vele tart egy skót kommunába, ahol csupa imitátor él együtt, többek között "Monroe" férje, "Charlie Chaplin" és lánya, "Shirley Temple". Boldog bolondságban élnek együtt, amíg a külvilág bele nem avatkozik álmaikba.

A vietnámi háború ellen tiltakozó filmek sorába tartozó alkotás a valóságban is létező főszereplője Arlo Guthrie folk- és rockzenész. Arlo, hogy a katonai szolgálat alól felmentést kapjon, beíratkozik egy montanai egyetemre. A helyi polgárok azonban folyton belekötnek a hippi kinézetű és életformájú fiúba. Egy újabb botrány után kirúgják a college-ből. Arlo New York és Massachusetts állam között ingázik, ahol régi barátai, Alice és Ray egy használaton kívüli templom épületében egy étterem megnyitásán fáradoznak.

Antoine éppen hazafelé tart Párizsba az autójával, amikor váratlanul, egy műszaki hiba miatt meg kell állnia egy helyen. Ott találkozik a gyönyörű Aline-nal és annak barátaival, akik igen különös körülmények között élnek, önellátó módon, a természet kincseit felhasználva. Antonie a néhány napos ott tartózkodása alatt szerelembe esik, majd testi kapcsolatba kerül a vonzó lánnyal. Alibijébe azonban később hiba csúszik, és mivel ezért a felesége egy időre lelép, úgy dönt, hogy visszamegy a szépséges Aline-hoz. Ám helyette egy egész fura társaságot talál ott.

The story of the Peoples Temple led by Jim Jones and the 1978 mass suicide at Jonestown.

We have been colonised by the machines we have built. Although we don't realise it, the way we see everything in the world today is through the eyes of the computers.