Kulcsszó Anarchist

A szerelmek városa Párizs, a ma már nem létező, egykori Párizs, amely ezernyi "színnel" és hanggal elevenedik meg ebben a klasszikus francia remekműben. A történet a külvárosi némajáték-színház világába vezet el bennünket, főhőse Pierrot, az álmodozó pantomimművész, aki egy rejtélyes szépasszonyban véli felfedezni a nagy szerelmet. A sokszálú cselekmény minden rétege e különös szerelem lélektanát járja körül és nagyszerű harmóniában olvad össze. A film 1990-ben elnyerte a minden idők legjobb francia filmalkotásának megtisztelő címét.

Egy átlagos gimnázium, egy átlagos osztály, itt a közelben, napjainkban. Egy projekthét keretében az osztálynak az autokrácia témáját kell feldolgoznia. Tanáruk, Rainer Wenger úgy dönt, hogy valami teljességgel szokatlan, az átlagostól eltérő dolgot csinál a projektből. Különös kísérletbe kezd az osztállyal: azt akarja, hogy saját bőrükön tapasztalják meg az autokráciát - csak néhány napig. Azonban ami első pillantásra új kezdetnek, újfajta szolidaritásnak és egyenlőségnek tűnik, szédületes gyorsasággal riasztó jelenségeket hoz felszínre. A csoport nyomást gyakorol a kívülállókra, egyes csoporttagok erőszakossá válnak, és van, akinek teljesen átalakul a személyisége. A Hullám - így nevezi magát a mozgalom - tagjai szeretnék átvenni az uralmat az iskola, sőt az egész város felett. Egyszóval: Wenger kísérlete "kiválóan" sikerül. És a tanár túlságosan későn parancsol megállj!-t. Megvalósul a fordított pedagógiai rémálom: mindenki engedelmeskedik!

A jövőben járunk. A Föld lakossága egy nukleáris konfliktust követően három országra oszlik, melyek állandó harcban állnak egymással. A totalitárius Óceániát a mindent látó Nagy Testvér kormányozza, fővárosa pedig Londonban van. Az egyéniség bárminemű megnyilvánulását szigorúan üldöző állam egyik polgára, Winston Smith, az Archívumok részlegén dolgozik hivatalnokként. Titokban naplót vezet, melyben leírja titkos vágyait. Egy nap megismerkedik a vonzó Juliával, aki az Igazság részlegén dolgozik. Megbeszélnek egy randevút annak ellenére, hogy ez tiltott tevékenységnek számít. A szerelmesek végül úgy döntenek, megszöknek, de az elnyomó állami apparátus útjukat állja.

Az érettségi előtt álló, tizennyolc éves Gilles teljesen átlagos diákéletét éli osztálytársaival. 1971-ben azonban a politikai események felperzselik lázongó lelküket, és a fiatalokat megfertőzik az anarchista gondolatok. Tanulmányaik helyett a megjelenő lapok híreire koncentrálnak, s forrongó ideákat hirdetve graffitizik ki iskolájuk falait. A fiatalok lázadása az első pillanattól kezdve törvénybe ütköző, ám amikor erőszakossá válnak tetteik, már nem egyszerűen rejtőzködniük, hanem menekülniük is kell. Olivier Assayas hetvenes években játszódó, életrajzi ihletettségű filmje a felnőtté válás nehézségeiről és a meg nem értettségről szóló dráma. Assayas, filmjében fiatalok szemszögéből dolgozza fel a '60-70-es évek Európáját, s forradalmi hevülettel mutatja be az időszakot.

A Bostont megrázó hatalmas bombamerényletet követően a rendőrség újra szolgálatba szólítja egykori legjobb tűzszerészét, Jimmy Dove-ot. A rejtélyes támadó mestere a robbanószerek készítésének, ügyes, ravasz és kegyetlen. Hozzá hasonlóval csak egyetlenegyszer találkozott a tapasztalt rendőr: fiatalon, egy távoli országban tőle tanulta a pokolgépek készítését... Jimmy-nek így nemcsak egy veszélyes bűnözővel, hanem a múltjával is le kell számolnia, hiszen hatalmas a tét, ugyanis már a családja élete is veszélyben forog.

Spanyolország, 1973. A Franco-rezsim utolsó óráit az ETA mellett egy MIL nevű anarcho-szindikalista csoport is megkeseríti. A hatalom orra alá borsot törve bankokat rabolnak ki, hogy abból a munkásosztály harcát pénzeljék. Egy balul elsült akciójuk után a sebesült Salvador Puich Antichot börtönbe vetik és egy az ETA által elkövetett merénylet bűnbakjává teszik. Családja és ügyvédei versenyt futnak az idővel az igazságért, de a vesztét érző diktatúra mindenáron kirakatpert akar rendezni és a vád halálbüntetést kér az anarchista Salvadorra.

"Linklater „novelláiban” a spleen, a szabadság, a bosszú, a konformizmus elleni lázadás, a politikai kritika váltják egymást rendezetlen képekben. Szinte azt érezzük, hogy a rendező filmjét csak saját tudatalatti mentális struktúrájában építette fel. Fő erejét viszont nem az alakokat steadycam mozgással követő képek (állandó operatőre Lee Daniel), hanem a beszédek adják. A több tucatnyi irodalmi, filozófiai és zenei idézet teszi kultikussá ezt a füzért. Mégis a tömérdek alak mellett egy-két motívum összefogja a dekonstrukciót. A lehetséges vagy lehetetlen szabadság kérdése, az ebből fakadó társadalmi rendszer tagadása, valamint az egzisztencialista lét feszegetése, amely hol a passzivitás léte, hol a rombolás, hol pedig a párkapcsolatban jelenik meg." (Ritter György - filmtett.ro)

Az olaszországi terrorizmus éveiről szóló és nagy esélyesnek tartott film, a Marco Tullio Giordana által rendezett Romanzo di una strage című film a tizenhat jelölésből hármat tudott díjra váltani, közöttük a legjobb női és férfi mellékszereplő kategóriában... A történet (1969) Milánóban,egy nagyobb nemzeti bank ellen elkövetett robbantásról és annak következményeiröl szól.Valós események alapján!

New Yorkban teljes a zűrzavar, a kapitalizmus a végóráit éli. Eric Packer, a milliárdos aranyifjú beül hófehér limuzinjába. Míg az Egyesült Államok elnökének látogatása miatt megbénul egész Manhattan, őt csak egy dolog érdekli: el akar jutni a város túlsó felén dolgozó fodrászához. Ám ahogy az órák telnek, a káosz úrrá lesz mindenen, és ő tehetetlenül nézi, ahogy birodalma összeomlik. Ráadásul biztos benne, hogy valaki meg akarja gyilkolni. De mikor és hol? Élete legfontosabb 24 órája következik.

A század eleji Párizs a titkos politikai játszmák és nemzetközi összeesküvés színtere. Valentin felügyelő és az általa irányított Tigris brigád az egyetlen, amely szembeszáll a korrupt politikusokkal és köztisztviselőkkel, az anarchista gengszterekkel. A csapat tagjai nap mint nap az életüket kockáztatják Franciaország biztonságának védelme, sőt, talán a háború megakadályozása érdekében. Egyik nap bankrablás történik a városban. A nyomozásba a brigád is bekapcsolódik. A szálak a legmagasabb politikai körökhöz vezetnek.

Három tinédzser fiú és egy lány anarchikus rablás- és robbantássorozatba kezdenek Hong Kongban, és szembekerülnek a japán alvilággal.

A húszas évek Amerikájában az idegengyűlölet és a bolsevizmustól való rettegés légkörében két olasz emigráns munkást állítanak bíróság elé azzal a váddal, hogy egy rablásuk alkalmával Massachussets mellett megöltek egy biztonsági őrt. Sacco az utolsó szó jogán a bírák képébe vágja: azért kell itt állnunk, mert anarchisták vagyunk. Az eljárás - a nemzetközi nyomásnak is köszönhetően - két évig tartott, de a két férfi nem tudta megvédeni magát. Sacco és Vanzetti perét néhány évvel ezelőtt nevezte Massachusetts kormányzója az amerikai igazságszolgáltatás szégyenfoltjának.

Unfolding over six years, what begins as an impulsive one-off gathering turns into an ever-growing annual event attracting sponsorship from crypto-currency companies and featuring speakers such as Ron Paul and BitCoin investor Roger Ver. And when rule-avoidant freedom activists come together in one of the most dangerous cities in the world, utopian ideology collides with the unpredictability of human nature.