A szadista és „minden valószínűség szerint őrült” Vérbárót saját kínzókamrájában gyilkolják meg azután, hogy egy boszorka jó alaposan elátkozza. Egy varázsige is jár az átokhoz, mellyel a bárót bármikor ismét talpra lehet állítani, hogy aztán újra meghaljon, lehetőleg még szörnyűbb kínok között. Háromszáz évvel később az elveszettnek hitt dokumentumot az Amerikába szakadt leszármazott, egy fiatal egyetemista hozza magával Ausztriába. A felújítás alatt álló kastélyban tett látogatása alkalmával megismerkedik a csinos restaurátorlánnyal és aznap éjjel közösen ki is próbálják a ráolvasást. Mikor az ellenszerként felolvasandó rész véletlenül a tűz martalékává válik, a Vérbáró immáron zavartalanul tarthatja rettegésben Schloss Teufel-t és környékét. Mindeközben a kastélyt egy rejtélyes, tolószékben ülő idegen vásárolja meg, aki úgy tűnik elkötelezett híve a Vérbárónak…
Cím | A vérbáró |
---|---|
Év | 1972 |
Műfaj | Horror |
Ország | Germany, Italy |
Stúdió | Dieter Geissler Filmproduktion, Euro America Produzioni Cinematografiche |
Öntvény | Joseph Cotten, Elke Sommer, Massimo Girotti, Antonio Cantafora, Umberto Raho, Luciano Pigozzi |
Legénység | Mario Bava (Director), Carlo Reali (Editor), Mario Bava (Director of Photography), Alfredo Leone (Producer), Enzo Bulgarelli (Art Direction), Stelvio Cipriani (Original Music Composer) |
Kulcsszó | supernatural, torture, gothic horror, witchcraft |
Kiadás | Feb 25, 1972 |
Futásidő | 98 percek |
Minőség | HD |
IMDb | 6.16 / 10 által 128 felhasználók |
Népszerűség | 7 |
Költségvetés | 0 |
Bevétel | 0 |
Nyelv | Italiano |